Jópár napja találkoztam a We Love Cycling felhívásával, aminek az a lényege, hogy bringázással hozzunk létre valami karácsonyi motívumot. Nem kellet sokat unszolni, hogy elkezdjem tanulmányozni a térképet… Az első tervem…

Az indulás napjához közeledve, egyre bizonytalanabb lettem. Basszus mibe is vágtam a fejszémet. De ekkor már minden készen állt. Nem volt visszaút…

Az idei évben az önfeledt kerékpározás és az ultra távok voltak porondon. Amikre semmiféle specifikus edzést nem alkalmaztam. Csak az volt a lényeg, hogy annyit menjek amennyit bírok. Ennek pedig talán az idei Pét nagydíjon lett meg a negatív eredménye…

Az idei évben nem terveztem megkerülni a Balatont, de aztán úgy hozta a sors, hogy rávettem magam. Nem volt egyszerű, de sikerült nem idegronccsá válnom. Sajnos a hazai közlekedési morál a béka segge alatt van. Jó mélyen, a föld alatt…

Mindig is érdekelt, hogy milyen napi szinten több 100 kilométert a bicajom nyergében tölteni. Így még a nyár elején elhatároztam, hogy körbetekerem kis hazánkat. Ebben a bejegyzésben pedig azt olvashatjátok, hogy miként valósult meg, és mikre kellet figyelni a szervezés, készülődés során…

Az idei évemet elég durván felborította a járványhelyzet. De gondolom ezzel nem vagyok egyedül. Már kora tavasszal szépen meg lett tervezve minden. Aztán jött a sok újratervezés. A vége pedig az lett, hogy augusztusban vagyok kénytelen megcsinálni minden komoly tervemet…