Ha az ember tudni akarja, hol áll a felkészülésben, vagy csak kíváncsi rá mit tud valójában kihozni magából, elég elmennie egy időfutam versenyre. Itt nem kell másokra figyelni, csak taposni a pedált, amíg be nem ér a célba.
Hozzám mindig is közel állt az időfutam. Így mikor még a tél folyamán nézegettem a versenynaptárt, abban biztos voltam, hogy a Békás időfutamon részt akarok venni.
A felkészülésbe ugyan elég csúnyán belerondított a múlt hó eleji bukásom, amiből még mindig nem sikerült 100%-an felépülni. Így nagy tervek nem voltak az eredményt illetően.
Legutóbb még 2007-ben versenyeztem ezen a pályán. Akkor októberben vettem rész az egyetemi bajnokságon. Abban az időben 29:04-es időt tudtam.
De most egy 30 perces idővel is megelégedtem volna.
Tudom kicsit önbizalom hiányos célt tűztem ki magam elé. De jelenleg semmilyen edzésterv alapján nem edzek. Csak baromi sok időt töltök a bicajom nyergében. Aztán mivel az új kormányomra a régi időfutamkormányt nem tudom felszerelni, így a telekerék is maradt a zsákjában. Fura lett volna sima országútival tolni, miközben hátul befigyel a telekerék XD
Ha pedig ilyen lazára vettem a figurát, úgy voltam vele, jó idő esetén keréken megyek ki Tahitótfaluba. Minek égessem a drága benzint mikor majdnem délben volt terminem az indulásra 😀 Mindent kiszámoltam. Mikor kell indulni, mikor hol kell lenni.
Itthonról 10-kor indultam el. Kínkeservesen. Valahogy nem volt sok kedvem menni. De ha már befizettem a nevezést, akkor nem hagyhatom veszni.
Nagyából 4-5 km-t tehettem meg, mikor a jobb vádlim be akart görcsölni. Na mondom jó kis versenynek nézünk elébe, ha már most ez van. Kiérve a városból végig a szelet néztem. Az előrejelzés alapján kifelé mondtak hátszelet és vissza pofát. Ami számomra nem volt a legjobb hír. De reménykedtem benne, hogy most is tévedni fognak az időjósok, és szerencsém lesz. Annyit elárulhatok, hogy nem lett.
A rajtom előtt 20 perccel értem ki. Így gyorsan átvettem a rajtszámom és a fűbe ledobva a bicot és a mezem gyorsan feltűztem a rajtszámom, és a paripámra is felkerült a csippel ellátott rajtszám. Eközben a Pavé Bike & Café versenyén megismert ismerőssel is sikerült pár szót váltanom, és kifaggatnom a szélhelyzetről. Nagyon nem tudtunk mélyreható beszélgetésbe merülni mivel ekkor már alig volt 10 percem az indulásig. Na gyorsan el is indultam melegíteni.
Ahogy elindultam éreztem, hogy jó lenne egy kis dolgot megejteni. De mivel baromi sokan melegítettek így elég messzire ki kellet kerekezzek mire találtam egy megfelelő helyet. A távolban láttam a rajthelyet. Ahol az emberek kis hangyáknak tűnket. Az órámra pillantva már csak 3 percem maradt XD
Mondtam is magamban, hogy ezt a rajtot tuti lekéstem XD A rajthoz közeledve egyre keményebben hajtottam, hogy elérjem a terminem. Odaérve a sátor előtt már hosszú sorokban kígyóztak a versenyzők. A legközelebbi várakózó 244-es rajtszámmal. Bent a sátorban senki nem állt. A rajtoltató egyből kérdezte. 243-as rajtszám!!! Igen válaszoltam. És egyből mondta, hogy akkor gyere mert mindjárt indulnod kell XD
Beálltam, majd egyből jött, hogy 10
5
4
3
2
1
RAJT!!!
Szerintem ennél jobban és profibban ki se számolhattam volna mikor kell beesnem a rajtba XD
Na akkor mostantól 18 km-en keresztül ami a csövön kifér.
Az első egyenes szakaszon feltoltam a sebességet 42-ig, majd kikanyarodás a Kisorosziba vezető útra. Ezen a szakaszon próbáltam tartani a 40 körüli sebességet, amiben a hátszél azért sokat segített. De ennek ellenére voltak holtpontok, amin sikerült gyorsan tovább lendülnöm. A 7. kilométer környékén elég rossz az út. Ezen a részen csak kapaszkodtam a kormányba, és reménykedtem, hogy nem üti fel a kereket egy nagyobb gödör. Szerencsére sikeresen vettem az akadályt.
A fordító viszont nem sikerült a legjobban, de abban a pillanatban csak arra koncentráltam, hogy a kezdeti láblemerevedésen átlendülve, minél előbb felvegyek egy tartható utazósebességet. Ez végül 36 km/h lett. Egyel kellett feljebb váltanom és ugyan úgy 100 pedálfordulatot tartva szépen haladtam.
Az utolsó 4-5 km-en az ülés már nagyon nyomta a lágyrészeimet. De végső soron ekkor már mindenem baromira fájt XD
Az utolsó 2 km-en még rátettem egy lapáttal, és egyet leváltva felnyomtam a sebességet 40 körülire. Gondolom ebben az is segített, hogy belátható közelségben két versenytárs is haladt 😀
És vége. Beértem.
A levegőt hangosan zihálva kapkodtam. És lepillantva az órámra láttam, hogy jóval túlszárnyaltam elvárásomat, és nem hogy fél órán belül beértem, de még a 2007-es eredményemet is sikerült megjavítani. A végső adatok pedig a következők lettek: 28:26-os idő, és 38-as átlag. Tudom nem a legjobb, de majd lesz még jobb is. Egy könyöklő és a telekerék biztos sokat segített volna, de az majd jó lesz legközelebb 😀
Sok időt nem töltöttem a verseny helyszínén, mivel a rajtra beestem, és utána is még mentem tovább tekerni egy kisit. De amit láttam az nagyon tetszett. Rajtszámot pillanatok alatt megkaptam, az út is annak ellenére, hogy nem volt lezárva szépen biztosítva volt. Így talán az autósoktól se kellet annyira tartani. Bár tuti volt pár elvetemült sofőr. Illetve amit még jó volt látni, hogy rengetegen voltak 😀
Ha kíváncsi vagy épp merre jártam, akkor Stravan megtalálsz, ahol sok edzésemhez írok is valamit 😀
